---

Sokszor feltesszük a kérdést magunknak: Mikor voltam igazán boldog? Mi is tesz igazán boldoggá az életben? Kimeríthetetlen a válaszok sokszínűsége, de egy biztos a boldogságért meg kell teremteni pozitív énünket, és fejleszteni Flow-élmény átélő képességünket.

Mára egyértelműen bizonyított, hogy az optimizmus tanulható. A pesszimizmus és az optimizmus nem velünk született temperamentumok, hanem a szocializáció során eltanult mintáknak köszönhető. A pozitív pszichológia szerint boldogságkapacitásunk közel 40%-át magunk tudjuk irányítani. Lehet az ember igazán boldog csak akarni kell. A pozitív gondolkodás erejének alapja a vonzás törvénye. Vagyis a gondolatok energetikai ereje vonzza a hasonló energiákat. Ha belegondolunk nem balgaság az elgondolás, hiszen ha jó passzban vagyunk csak úgy jönnek a jobbnál jobb lehetőségek. Viszont ha fásultak, enerváltak, vagy éppen depressziós a hangulatunk semmi nem sikerül, minden összeesküszik ellenünk.

Hogy is van ez?

Vagy az is lehet, hogy vannak olyan napok, hetek akár hónapok, amikor nem látjuk meg a szépet, a jót, a lehetőséget? Léteznek olyan évek mikor minden apróság örömmel, boldogsággal tölt el, mert befogadó vagyok a jóra?

Persze vannak olyan dolgok amikre hiába vágyakozunk, nem kaphatjuk meg őket. Az emberi gondolkodás nem mindenható. Most is érdemes picit elgondolkodni. Mindig jó dolgokra vágyunk? Velem előfordult már, hogy utólag örültem, hogy egy hajdani vágyam nem teljesült. Lehet az élet kegyes velünk, csak nem mindig értékeljük?

Nem vagyunk egyformák.

A test és a lélek harmóniája az egészség alapja. Ahhoz, hogy a testünk erős, egészséges és stressztűrő legyen, rendszeresen sportolunk. Vannak akik eleve atletikus alkatúak, egészségesebbek, sportosabb kinézetűek, és vannak akik betegesebbek, leptoszom vagy éppen piknikus alkatúak. 

A lelki beállítódásunkat, az optimizmusunkat is erősíthetjük. Lesz olyan akinek ez majd könnyen megy és olyan is akinek sokat kell gyakorolni, újra és újra elővenni, és még akkor sem lesz tökéletes. Az optimizmusunk növelésére egy tökéletes „terápiás” eljárás, ha vita tárgyává tesszük a pesszimista gondolatainkat. Egy kis csoportos baráti összejövetelen feldobhatjuk a félelmeinket és csak várnunk kell, hogy rengeteg érv és cáfolat kerüljön napirendre. Fontoljuk meg az elhangzottakat, és vonjuk le a következtetéseket.

Történjen velünk bármi, mindig keresni kell a pozitív oldalát. Egy banális koccanás,  megnehezítheti a napunkat, de nem teheti tönkre. Hiszen mennyivel rosszabbul is végződhetett volna, ha megsérül valaki. Ellopnak tőlünk, vagy elvesztünk egy fontos tárgyat, nem szabad keseregni, minden pótolható, a gond csak átmeneti. Még sokszor a legszeretettebb személy elvesztésében is meg lehet látni a pozitívat: mire tanít ez a helyzet, miben változom majd általa?

 Fontos, hogy ne hordozzunk a lelkünkben fájdalmakat, mondjuk el egymásnak, vagy írjuk ki magunkból, hogy ne maradjon mérgező gondolat a testünkben.

Létesítsünk segítő beszélgetéseket, ebben az esetben csak osszuk meg problémáinkat fél órában barátunkkal aztán hallgassuk meg őt is. Tanácsot ne adjunk, és ne szakítsuk félbe! Mindenki a saját fejével kell, hogy ráleljen az útra. Aki tapasztalta már, annak nem kell bemutatni, hogy az együtt érző meghallgatás hatalmas erő, mozgósítja azokat az érzéseket a szervezetben, melyek rámutatnak a megoldásra.                                                              

A FLOW

A nyolcvanas években született meg a Flow (áramlás) fogalma. Ezt, vagyis a pozitív filozófia fogalmát először Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg. A tudós szerint a Flow-élmény egy teljesen koncentrált, a motivációt a maximumig fokozó élmény, melynek során az ember képes teljesen egy dologra figyelni, és megfelelően terelni saját érzelmeit a legjobb teljesítmény, vagy tanulás végett. Hogy visszakanyarodjak a test és lélek egységére a hosszútávfutás a tánc, legalább annyira lehet tápláló a testnek mint a léleknek, jön a Flow és feszesedig a test.

Csíkszentmihályi leír egy általa autotelikusnak nevezett személyiségtípust, melyre jellemző az általános kíváncsiság, állhatatosság, nem én orientált alapállás. Vannak tehát a Flow-élmény elérésében is kivételes emberek, de senkinek nem lehetetlen.

A Flow-élmény nem azonos a boldogság fogalmával! Ha valaki boldog, magára figyel, és a saját érzései, élményei hatása alatt van. Az áramlat élményre azonban pont ez nem igaz. Az áramlat élmény közben természetesen a boldogsághoz hasonló kellemes érzés, jó hangulat járja át minden porcikánkat, de eközben magával a tevékenységgel foglalkozunk, és ebben oldódunk fel.

Erkölcsösség és erény

A pozitív pszichológia nem utasítja el negatív érzelmeket, mert léteznek helyzetek amire az az adekvát válasz. Egy cselekedet lehet jó vagy rossz. Az, hogy mi a jó és mi a rossz alapvetően az erkölcsösség határozza meg (számos egyéb tényezővel együtt). Arisztotelész is úgy vélte: „boldog csak az lehet, aki az erényeknek megfelelően cselekszik”  Az erkölcsi erények nem természetünknél fogva vannak meg bennünk, hanem a szokás útján sajátítjuk el: úgy leszünk igazságosak, hogy igazságos tetteket hajtunk végre, bátorrá pedig úgy válunk, ha tetteink vakmerőek. A pozitív pszichológia kutatói megvizsgálták az emberiség történelmének legnagyobb gondolkodóit és összeállították az erények örök ranglistáját: BÖLCSESSÉG, TUDÁS, BÁTORSÁG, SZERETET, JÓSZÍVŰSÉG, IGAZSÁGOSSÁG, , MÉRTÉKLETESSÉG, SPIRITUALITÁS és TRANSZCENDENCIA.

Milyen értékeket preferálunk napjainkban? Önbizalom, asszertivitás, autonómia, versenyképesség, egyediség, hatalom…….

Lehet ezekkel az értékekkel nehezebb – vagy lehetetlen – a tartós boldogság érzés?

A boldogság nem lehet olyasvalami, ami véletlen. A boldogságnak olyan valaminek kell lennie, ami az emberek tulajdonságaitól és cselekedeteiktől függ. A boldogság lényege az ember munkájában keresendő.

Fordítsunk hátat a reménytelenségnek, és ne engedjük, hogy a múltunk meghatározza a jövőnket. Találjuk meg azt amit a legszívesebben végzünk, akivel a legjobban telik az idő. Cselekedjünk és kommunikáljunk, aztán várjunk és hallgassunk.

Haris Éva Egészségügyi szaktanár