Jól hangzik a cím, mi? És mennyi olvasónak jut most eszébe a csirke-rizs-zöldség kombó? De biztosan van már olyan is köztetek, akinek a zsírbontásról a ketontestek és egy jelenleg divatját élő Ketogén Diéta jut az eszébe. Ez nem divat diéta ez egy táplálásterápia. Nem titkolom nekem nagy kedvencem és most bemutatom nektek.

A  „ketogén” variánsok

Három féle változatban ismert a Ketogén diéta – hát ez a változat szó nem a legmegfelelőbb, de most más nem jut az eszembe – és ebből kettő, ami kifejezetten diéta a harmadik inkább egy életmód. Egy dolog köti össze a három variánst, hogy mindegyik a magas zsírbevitelen és az igen csak alacsony szénhidrát bevitelen alapszik, egy közepes, vagy mondhatni fiziológiás fehérje bevitellel.

A legszélsőségesebb változatait a táplálásterápia használja, méghozzá a gyógyszerrel nehezen kezelhető epilepsziásoknál és a daganat terápiában.

Az epilepsziásoknál azt figyelték meg – már Hippocrates is – hogy a böjtök növelik a rohammentes időszakokat és kellett egy olyan diéta, amiben a kalória nem csökkentett, de hosszabbak az úgynevezett metabolikus szünetek – azon időszakok mikor nem eszünk – így került képbe a magasabb zsírtartalmú étrend. A terápiás hatása mégsem a böjtöknek köszönhető, hanem hogy a ketontestek felszaporodásával az agyvízben az egyik görcskésséget csökkentő ingerületátvivő anyag mennyisége megnő. Főleg gyerekeknél nagyon sikeres a terápia.

A daganatos betegeknél pedig a deutérium a kulcs, ez egy olyan hidrogén atom, melynek magjában van egy proton és egy neutron is, a „normális” Hidrogénben csak egy proton van. A tápanyagok elégetésekor keletkezik 2-3 dl anyagcserevíz, és ebben a vízben (H2O) előfordulhat deutérium. Ez a deutérium, molekula szinten támogatja a sejtosztódást, a rákos sejtekét is. Tudományosan bizonyított, hogy a szénhidrátok égetésekor több deutérium keletkezik, mint a zsírok égetésekor 2/3:1/3 az arány. Így a rákos sejtek növekedése is lassul, ha kevesebb szénhidrátot viszünk be.

Szerintem ez így első hallásra is igen jól hangzik és egyből át is kapcsolhatunk a harmadik verzióhoz, amit én életmódnak neveztem, de akár hívhatnánk prevenciónak is. Az én családomban az elhunyt vérrokonaim 99%a daganatos betegségben halt meg, azt gondolom, hogy az én életemben magas a rákbetegség kialakulásának kockázata. Édesanyám és a nagymamám is kettes típusú cukorbeteg, így a cukorbetegségre való hajlamom is számottevő. Tehát két ok arra, hogy a szénhidrát bevitelem minimalizáljam. Számomra a ketogén életmód nagy átütés volt.

A változatok közt alapvető különbség a bevitt zsírmennyiség. Amíg a táplálás terápiában 90% zsír 5% fehérje és szintén 5% szénhidrát a napi eloszlás, addig az étrendben 75% a zsír bevitel és ehhez 15% fehérje és 10% szénhidrát társul. Ezek a zsírmennyiségek elég brutálisan hangzanak abban a világban ahol a dietetikai ajánlások 50-55%-os szénhidrát fogyasztást tartanak egészségesnek. Én nem vagyok dietetikus – sok évet tanultam ugyan dietetikát is – de azt gondolom, amikor a cukorbetegség az inzulin rezisztencia és az elhízás járványméreteket ölt, a táplálkozási sémákkal valami baj van. Folyamatosan változnak a dietetikai ajánlások, hiszen az első táplálkozási piramis 1974-ben készült aztán 1992-ben újragondolták, majd 2005-ben is módosították és 2011-ben jött ki a már Okostányér névre keresztelt ajánlás melyben még mindig a zöldségek, gyümölcsök, gabonák teszik ki az tápanyagszükséglet 3/4ét,……van akinek ez a megfelelő táplálkozási mód és van akinek nem…..

Egy kis élettan!

               Itt egy kicsit bele kell mélyednünk a zsírsavak sorsába, a szervezetünkbe, hogy lássuk miből is lesz ketontest.

 Vannak rövid szénláncú zsírsavak, melyek jellegzetesen büdös (szebben szólva szúrós) szagukat (lásd pálpusztai sajt) a vajsavnak köszönhetik, de ne rémisszen el bennünket a szag élettanilag nagyon fontos vegyületek. Kutatások bizonyítják, hogy a daganatsejtekben a programozott sejthalált támogatják. Ezen vegyületek jellemzően nem trigliceridként fordulnak elő és csak telített változatban találkozhatunk velük.

Vannak közepes szénláncú zsírsavak, amik MCT-ként (Medium Chain Triglicerides, tehát ezek már trigliceridek) váltak ismerté, telítetlen kötéseket nem tartalmaznak.  A zsírsejtek nem szeretik raktározni ezeket a zsírsavakat, kivéve a barna zsírszövet. A barna zsírszövet a szervezet energia háztartásában, hőháztartásában fontos szerepet játszik. Ez a fajta zsírsav nem rakódik le az erekben, így szív és érrendszer védő hatása van. Ilyen a kókusz zsiradéka és a tejzsír is.

Utoljára meg kell említeni a hosszú szénláncú zsírsavak melyek leggyakoribb változatai a 16 és 18 szánatomos lánccal rendelkezők, erre épülnek az élő szervezet leggyakoribb telített (palmitinsav, sztearinsav) és egyszeresen vagy többszörösen telítetlen (olajsav, linolsav, linolénsav) zsírsavai.

Miért kellet ez a kis zsírsav kitérő? Mert a Rövid és közepes szénláncú zsírsavak szabad zsírsav formájában energiát felhasználva a bélbolyhokon keresztül felszívódnak és májba jutnak, de a hosszú szénláncú zsírsavak és a koleszterin más metabolikus úton a központi nyirokerekbe kerül és a májat kihagyva a nagy gyűjtő vénán keresztül a jobb pitvarba jut és kezdi meg a vérben az útját.

Most érkeztünk el a ketontestek képződéséhez (amiről a ketogén diéta a nevét kapta), aminek helyszíne a máj. És már is meg van, hogy a jó ketózishoz nélkülözhetetlen az MCT, ami pikk-pakk a májba kerül és ketontesteket képezhet.  Ketontestek kis mennyiségben mindig vannak a vérben, a perifériás szövetek számára szolgáltatnak alternatív energiát. Abban az esetben viszont amikor nagyon alacsony a szénhidrátbevitel, de van megfelelő mennyiségű zsír a táplálékban a ketontestek száma felszaporodik és a szervezetünk át vált zsír-bontó üzemmódra.

A ketonok nagyon egyszerű vegyületek, amelyek hidrogénből, szénből és oxigénből készülnek, és a ketózis olyan anyagcsere-állapot, amelyben a szervezet elsősorban ketonokat használ energia forrásként.

Folyt. köv